Ma egy éve már holnap volt...

... ha kicsit jobban belegondolok ebbe az időeltolódás-dologba.

(Azért próbálok olyan képeket válogatni, amiket se ide, se a Picasába nem töltöttem még fel. Hassunk már egy kicsit az újdonság erejével, na!)

Szóval ma egy éve, hogy földet értünk Új-Zélandon. És hogy mi minden történt?
Gond nélkül "behatoltunk" az országba.
Megtaláltuk a szinte megfelelő buszt.
Hihetetlen kaptatókon, izzadva érkeztünk a szállásra. (Silver Fern Hostel)
Konstatáltuk, hogy itt bizony NYÁR van, és a bőrönd mélyére rejtettük azt a néhány téli cuccot, amiben érkeztünk.
Városnézés és vadászat a vörös októberre valami ehetőre, nem is beszélve a hálózati átalakítóról, ami, lássuk be, létszükséglet.
SKYTOWER és a SkyCitybe kitelepült WETA CAVE! I ♥ Lurtz.


Ebéd elfogyasztása a kínai díszekbe öltözött Albert Parkban. Közben bután bambulva figyeltük a kéregető verebeket és a kutyasétáltatókat.
Jet-lag, de úgy rendesen, aminek köszönhetően, leküzdhetetlen fáradtságra hivatkozva, délután három körül feladtuk a küzdelmet, visszabaktattunk a szállásunkra, és minden erőnket összeszedve próbáltunk ébren maradni legalább este nyolcig, hogy ne menjen nehezen az átállás.