2012. február 24., péntek

„Hegyeket akarok látni, hegyeket, Gandalf!”


(Nem, ez most tényleg nem az, aminek látszik.)

Megmagyarázhatatlan vonzalmat érzek a hegyek iránt. Minél kopárabb, minél kietlenebb, annál jobban vonz. Ez van.

Itt aztán nem győzök betelni a látványukkal. Már az északi sziget vulkanikus hegyei is gyönyörűek, de a Déli-Alpok minden egyes vonulata maga a csoda. Hát még a Milford Soundhoz vezető alagút két végét őrző óriások. Bárcsak több időt tölthetnék itt, bárcsak felmászhatnék minden hegytetőre.

Ha másért nem is (dehogynem!), a többnapos, a vadonon át vezető túrák miatt muszáj visszajönni. A Tongariro Alpine Crossing és a Milford Track már önmagában megérne egy utat. Leendő útitársak itt jelentkezhetnek :)

Mivel a szavak csődöt mondanak ennél a látványnál, beszéljenek a képek.




















 (A képek minősége helyenként nem a legtökéletesebb: ez a legtöbb, amit mozgó buszból össze lehet hozni :))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése